Hidak a Duna felett 2.

  Többen jeleztétek, hogy bár időrendet ígértem a "túránk" során, az első részből kimaradt a 4. (Szabadság-híd). Az ok nem a feledékenység. Amint azt olvashattátok, az Újpesti Vasúti Híd újjáépítésekor felhasználták a Déli Vasúti Hídnál lebontott ideiglenes szerkezetet. Ezért történt "előzés", ezáltal a különböző utalások és ismétlések elkerülhetők. Most pedig folytatódjék az időutazás…
  A Millennium kora… Kiépül a vasúthálózat, elkészül a Nagykörút, az Andrássy út, épül az Országház, és átadják a világ első, elektromos meghajtású földalatti vasútját, amely az Ezredévi Kiállításra repítette utasait. Itt már épülnek a (ma is álló) reprezentatív épületek: a Műcsarnok, a Szépművészeti Múzeum, és a "Vajdahunyad Vára".
Ebbe a folyamatba illeszkedett bele szervesen a 4. Duna hidunk, amelynek építését az 1893. Évi XIV tc. rendelte el ( Eskü téri ( Erzsébet ) és Fővám téri ( a mai Szabadság ) hidak ). A híd tervezője Feketeházy János mérnök, sokak szerint a világ egyik legszebb konzolos hídját alkotta meg. Az építkezés 1894-ben kezdődött meg, és az ünnepélyes átadásra az uralkodó jelenlétében került sor ( ekkor kapta a Ferenc József nevet ) 1896 X. 4-én. Az utolsó elem - egy ezüstszegecs-beverésével adják át a kész műtárgyat forgalomnak. ( Mára már a szegecs másolata (!) is eltűnt…) A hidat a német csapatok 1945 I. 16-án robbantják fel, de csak a budai és a középső hídrész sérül jelentősen. Ezért, amíg a félállandó Kossuth -hidat át nem adják,(ld. 3. rész!) addig egy pontonszerkezettel egészítik ki a roncsot. Az újjáépítést 1946 januárjában kezdik el, és a kész hidat 1946 VIII: 20.-án avatja fel Gerő Ernő közlekedési miniszter ( a hídverő…). Ugyancsak ekkor kapja meg mai nevét: Szabadság -híd. Az építést és az újjáépítést megörökítő emléktáblák a pesti oldal vámszedőházain (ld. 1. rész!) olvashatók.
  6. alkotásunk az Erzsébet -híd, amelynek építését az előbb említett tc. rendelte el. A pesti oldal rendezetlensége miatt az építkezéshez csak 1897-ben fognak hozzá Kherndl Antal és Czekélius Aurél tervei alapján. A kész hidat, amelyet a magyarok szeretett királynéjáról, Ferenc József osztrák császár és magyar király feleségéről neveztek el Erzsébet -hídnak, 1903 X. 10 -én adják át a forgalomnak. A híd típusa: lánchíd, s mint ilyen 1926-ig a világ legnagyobb egynyílású közúti hídja volt. Ezt a szerkezetet pár órával a pesti oldal felszabadulása előtt pusztítják el a németek 1945 I. 18.-án. A detonáció csak a budai oldal lánckamrájában következett be, ezért maradhatott állva még 15 évig a pesti oldal kapuzata ( pilon ), amikor is tisztázódott, hogy a híd eredeti alakjában nem építhető újjá. Az új híd építése 1960 tavaszán kezdődött meg, és a kész művet 1964 XI. 20 -án adták át a forgalomnak. Ekkor fejeződött be a robbantások által elpusztított Duna-hidak újjáépítése.
  7. hidunk a mai Petőfi híd, amely a Nagykörút folytatódását biztosítja Budára. Az építést az 1930. évi XI. tc. rendelte el, a tervező: Álgyai-Hubert Pál felsőpályás gerendahidat álmodott meg. A kivitelezéshez 1933 -ban fogtak hozzá, és a kész művet 1937 IX. 11 -én adták át. Az elnevezés a korszellemet tükrözte: az elkészült alkotás ugyanis Magyarország kormányzójáról kapta a Horthy Miklós elnevezést.( Nem ez volt az utolsó eset a magyar történelemben, hogy élő személyről nevezzenek el utat/hidat…) A visszavonuló német csapatok ezt a műtárgyat is felrobbantották 1945 I. 14 -én. Mivel a háború befejeződése után a forgalom gyér volt ebben a városrészben, az újjáépítéshez csak 1951-ben fogtak hozzá. A kész hidat 1952 XI. 25 -én adták át a forgalomnak, ekkor kapja mai nevét: Petőfi-híd.
  No és az Árpád-híddal mi lesz, kérdezhetnéd tisztelt olvasóm. 8. hidunk több szempontból is különlegesség. Építését már az 1908. évi XLVIII. Tc. elrendelte, de közbejött az első világháború. Később a főváros érdekei a déli rész fejlesztését irányozták elő, ezért az építkezéshez csak 1939-ben fogtak hozzá. A nehézségeket - négy Duna-ág áthidalását, a Margitsziget meghosszabbítását, az óbudai oldal rendezését - Kossalka János és Széchy Károly műegyetemi tanárok oldották meg. A felsőpályás ívhíd építése 1943-ban abbamaradt, a félig kész hidat a visszavonuló német csapatok szerencsére nem bántották. Az építkezést csak 1948-ban folytatták, s mivel javában dúlt a hídcsata ( minél kevesebb anyagból, minél gyorsabban ), ezért az új szerkezet fele szélességű lett a már megépítettnél. Az így elkészült hidat 1950 XI. 7 -én adták át a forgalomnak Sztálin-híd néven.( Ismét a korszellem: a hídon áthaladó villamosjárat a nevezetes évforduló "tiszteletére" kapta meg a 33-as számot ). A híd 1956 után kapja meg mai nevét: Árpád-híd. A hídszerkezet kiszélesítéséhez 1981-ben fog hozzá a MÁVAG.  A ma látható három különálló híd ( a rakpartról megfigyelhető! ) átadása 1984 őszén történt meg. Az itt áthaladó gyorsvillamos délen a 9. hidunkon tér vissza Budára, eme átkelőhely ismertetésével zárul a 2. rész.
  A Lágymányosi -híd nevét a dél-budai városrészről kapta, tervezője Dr. Sigrai Tibor. Az építkezés 1993 -ban - már a rendszerváltás után - kezdődött meg, és az elkészült művet 1995 tavaszán adták át a forgalomnak ( Hordógurítás…). A híd különlegessége az egyedülálló megvilágítás, amely reflektorok és tükrök segítségével történik. Az építés történetét megörökítő emlékkövek a két hídfőben találhatók.
  De a munka nem állhat meg, hiszen mára már a Csepelt Albertfalvával összekötő hídnak is állnia kellene…