Más Program élménybeszámoló

Hidak a Duna felett 3.

  Miről is szól a 3. rész, kérdezhetnéd tisztelt olvasóm. Hiszen már összefoglaltam hídjaink építéstörténetét, az elkészült részekből minden érdeklődő tájékozódhat. De nem beszéltem még a négy Duna-ági hidról, és szólni kell -sajnos- a pontonhidakról is. Induljunk el tehát északról dél  felé, ahogy a jó öreg Duna halad…
  Északról haladva 1. számú  darabunk a Hajógyári-sziget hídja. A ma látható szerkezet már a negyedik. Az elsőt még az ókorban emelték, az isz. II. században. Pannonia Inferior tartomány ura, a helytartó, a szigeten emelt palotában lakott. A  hídszerkezet építtetője Hadrianus ( a későbbi császár ), aki isz. 106-ban mint helytartó tartózkodott Aquincumban, ( a mai Óbuda ). A pillérmaradványokat a mederkotrás közben megtalálták, a helytartói palota romjait a -már megszűnt- Hajógyár épületei  fedik le, feltárása időszerű lenne...
  Ugorjunk az időben! A Hajógyárat 1835-ben alapították,  a mérnökök 1858-ban építették a második szerkezetet. A  híd  fából  készült, és 26 évig (!) teljesítette feladatát. A típus is egyedülálló volt a hazai viszonylatban : tolóhíd.1884-ben a gyár főmérnöke, Remmel Péter  két pilléren álló emelőhidat épített és ez a harmadik szerkezet 1968-ig állott fenn. Elavulása után épült fel a ma látható vasbeton híd,amely a negyedik műtárgy.
  Ugyancsak a Hajógyári-szigethez kapcsolódik a 2.  számú híd, amelyet  a Déli Vasúti Hídnál (ld. 1. rész!) elbontott ideiglenes szerkezetből építettek 1954-55 -ben. ( Ugyanebből az anyagból épült fel az Újpesti Híd is! Ld. 1. rész.)  A Csepeli-híd építését 1926-ban kezdték el, tervezője a  kikötőügyek kormánybiztosa Dieter János volt.Az 1928-ban elkészült szerkezet az ostrom során  kevéssé sérült meg.1949-51-ben  azonos formában,de kb. 1 méterrel magasabban  épült fel mellette a gyorsvasút hídja. Ez az áldatlan állapot csak 2001-ben változott meg, igaz ekkor gyökeresen: a közúti hidat elbontották és korszerű, 2x2 sávos feszített beton szerkezet épült fel helyette. Ez a 3.  Duna -ági híd.
  A  4. szerkezetünk a Gubacsi-híd, amely a soroksári Duna-ágat íveli át.1924-ben építették,  tervezője Zsimondy Béla. Eredetileg gyorsvasúti vonal ,de a forgalom növekedése miatt 1978-ban a vasúti forgalmat megszűntették.  Az ostrom során a németek ezt a hidat is felrobbantották, de az újjáépítést 1947-re sikerült befejezni.
  Budapest ostroma során  a visszavonuló német csapatok minden dunai átkelőt felrobbantottak. Amíg az újjáépítés  be nem fejeződött, pontonhidak szolgálták az összeköttetést. Három közúti és egy vasúti hadi ponton épült fel. A vasútit a Déli Vasúti Híd (ld. 1. rész!) pótlására építette a Vörös Hadsereg  egy vágánnyal. A közúti pontonok közül az első az Erzsébet-híd roncsai mellett (ld.2. rész!) épült fel Petőfi pontonhíd néven. A pesti népnyelv csak "Böske híd " néven emlegette. Épült egy félállandó jellegű szerkezet is, mivel kiderült, hogy fővárosunk hídjai nem építhetők újjá hamar. A kész  építményt 1946  I. 18-án adták át a forgalomnak Kossuth-híd néven. A szerkezet acélból és fából épült, de felhasználtak fémroncsokat is… Ezt a hidat, amely a Parlament és a Batthyány tér között ívelte át a folyót, 1960-ban lebontották. Mind a pesti, mind a budai oldalon emléktábla jelöli a helyét. A másik két pontont 1946 tavaszán építették. Az egyik a Margit-hidat (ld. 1. rész!) helyettesítette -a népnyelv csak "Manci hídnak" kersztelte el- a másik a mai Petőfi-híd (Ld. 2. rész!) pótlására épült. ( Ennek a pestiek nem adtak nevet.) Az ideiglenes hidakat csak a Lánchíd ( Ld. 1. rész! ) Újjáépítése után bontották el véglegesen.
  Tisztelt olvasóim! A 3. résszel "túránk" végére értünk, remélem találkozunk legközelebb egy  újabb "időutazás" alkalmából!

                                                                                                                                                                                       Írta: Dobó Zoltán