Más Program élménybeszámoló
 
 

Rejtőző értékeink 2. Nagytétény látnivalói
 

 Tisztelt olvasóm! Sorozatunkban olyan budapesti látnivalókkal szeretnélek megismertetni, amelyek nem, vagy kevésbé vannak a köztudatban. Ugyanakkor figyelmünkre méltóak, hiszen helyi történelmünk részei, nagy idők nagy tanúi…
  Nagytétény Buda déli részén helyezkedik el. Már a római időkben lakott település, hiszen az ókorban itt helyezkedett el Campona katonai tábor és erőd (castellum). A honfoglaláskor Tétény vezér lakhelye volt (innen kapta mai nevét: Nagytétény). 1279-ben IV. (Kun) László király országgyűlést is tartottak a helységben.
Később a Hédervári család birtoka lett, akik egy kisebb várat építettek, felhasználva a római kori romok kínálta építőanyagot. Mátyás király 1461-ben Nagytétényt mezőváros rangra emelte, s ekkor épül fel a mai Nagyboldogasszony egyház elődje, a Szent Mihályról elnevezett templom. A török időkben elnéptelenedett települést a 18. Század elején német és magyar telepesekkel népesítették be. A község újkori virágzása a Rudnyánszky családnak köszönhető: Rudnyánszky József építette ki több lépcsőben a ma látható kastélyt (felhasználva a középkori vár romjait), a templomot, utakat és lakóházakat. A XIX. Században jelentős lélekszámú zsidó lakosság is élt a helységben. (többségük a Holokauszt áldozatává vált).
1949-ben, Nagy-Budapest létrejöttekor Nagytétény a XXII. Kerület része lett.
  Ha autóbusszal közelítünk a Nagytétényi út felől, akkor egyből feltűnik előttünk a katolikus templom (középkori) tornya.
(A Nagytétényi út egyébként szinte teljesen lefedi az egykori római út vonalát). Az út mentén különböző látnivalók sora: Világháborús emlékmű, Cziffra Györgyről elnevezett Művelődési Ház, Klasszicista műemlék lakóház, melyet Kasselik Ferenc pesti építőmester épített saját részére. Rövid séta után érjük el a középkori eredetű Nagyboldogasszony templomot, amelynek tornya a XV. Század közepéről származik,
(Jól láthatóak a toronytesten a középkori szűk ablakok.)
A templomot a török kiűzése után, középkori maradványok felhasználásával Rudnyánszky József építtette át barokk stílusban. (Tehát a hajó és toronysisak már a XVIII. Században épült).A templom mellett található az 1739-40-es pestisjárvány emlékére emelt szentháromság oszlop, a templom kriptájában pedig a Rudnyánszky család temetkezőhelye került kialakításra.
A templommal szemben szintén a XVIII. Században épített barokk lakóház, amely egy ideig iskola, később pedig Nagytétény község önkormányzatának volt a székhelye. (Ugyancsak a templommal szemben látható a helyreállított országzászló is).
A mellékutcában láthatunk egy, a XIX. Században, romantikus stílusban felépített lakóházat is, amely ritkaságnak számít, (A különböző stílusban emelt lakóházak eleve a község gazdagságát bizonyítják).A helység másik főútján, az Angeli úton haladva láthatjuk az eklektikus stílusban épült református templomot, és az útkereszteződéshez érve tekinthetjük meg
az 1279-es országgyűlésre utaló emléktáblát,

valamint az egykori zsinagógát is. (Az épület jelenleg könyvtárként funkcionál).

Továbbhaladva a vasút felé láthatjuk Campona római erődítmény egykori főkapujának helyreállított maradványait, és az egykori Száraz-Rudnyányszky kastélyt, amely ma az Iparművészeti Múzeumhoz tartozik. (Az épületben a hazai bútorművészet fejlődését a középkortól az újkorig bemutató kiállítás kapott helyet). A kastély kertjében és az oda tartozó parkban különböző díszítőszobrok valamint az 1849. januárban lezajlott nagytétényi csata emlékműve található. A vasútvonal alatt áthaladva, a Duna felé pedig a Kis-Háros szigeti természetvédelmi terület terül el, amely vezetéssel látogatható.
  Kedves olvasóm! Remélem, hogy ismét sikerült közelebb kerülni újabb, rejtőző értékeinkhez. Legközelebb a Vízivárosban barangolunk, bemutatandó a rejtett értékeket.

Zoli