A Margit-híd és az Árpád-híd között elterülő karcsú sziget történelmi emlékei a XI. századra nyúlnak vissza. A főváros legszebb, védett parkjában sétálhatunk itt, megcsodálva számos ritka, értékes és egyúttal szemet gyönyörködtető növényt; emellett műemlékeket, sportpályákat, strandokat is találni a szigeten. A 1,5 km2-es Margitsziget több kisebb zátonyból alakult ki. A szigeti szárnyhídon átgyalogolva a magyar középkorba érkezünk. (A szigetet ugyanis autók nem járhatják, a 26-os városi buszjárat, valamint a taxik mellett csak gyalogosan, illetve a környezetbarát bringóhintókkal lehet közlekedni.) A folyóközepi földet vélhetően már a XII. században civilizálta a Johannita lovagrend. Kolostoruk épült itt a ferenceseknek, premontreieknek, majd az Ágoston rendieknek, s a domonkosoknak. A középkorban az erkölcsi vagy társadalmi számkivetettségben élő nők menedékhelyéül is szolgált Nyulak-szigete: a "beginák" serény munkában és betegápolásban keresték életük értelmét. IV. Béla monostorrá építtette át a nők házait, amikor a veszprémi apácáknál nevelkedő lányát, Margitot a szigetre hozatta. A szentté avatott Margitról kapta új nevét a sziget. A zárdák, templomok, kolostorok egészen a XVIII. század végéig uralták a szigetet, amikor nádorok nyaralóhelye lett. Ekkor egy időre Nádor - latinul: Palatinus - sziget lett a neve. Ezzel párhuzamosan már élt a Margitsziget elnevezés is. 1908-ban közkertté nyilvánították; ettől fogva vehette birtokába a nagyközönség. Az egykor sorompóval elzárt, majd belépődíjért látogatható sziget ma valóban mindenkié. Éppúgy befogadja a sportolni vágyókat (Ifjúsági Sportközpont, Sportuszoda, kocogópálya), mint a strandolókat (Palatinus), a sétálókat-nézelődőket, vagy a hatalmas parkban sakkozókat, ultizókat. A sétálók hangulatos építményeket (az UNESCO által védettnek nyilvánított Víztornyot, zenélőkutat, Szabadtéri Színházat, a Szent Mihály-templomot) és több száz éves romokat (a zárdát, ahol IV. Béla király lánya, Margit élt és két szerzetes rendi templom maradványait) látogathatnak meg. A hídról levezető út tengelyében áll a szökőkút és a Centenáriumi emlékmű, ami Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100. évfordulójára készült.