Más Program élménybeszámoló

Rákoskeresztúr sírkertjei ( Csendes kertek 3. rész )
(Új Köztemető – Izraelita temető)
 

   Kedves Olvasó! Mint azt olvashattad korábban, a Kerepesi temető Pest város egyetlen nagyobb temetője volt. Megnyitása után mintegy 25 évvel már komoly gondot okozott az akkorra már egyesült Budapest Városi Tanácsának, hogy hová temessenek. Ekkor határozta el a városvezetés, hogy új sírkertet létesít. Ezt a folyamatot fogom bemutatni a következőkben…
  Az Új Köztemető 1886-ban létesült a pestlőrinci és rákoskeresztúri (jórészt lakatlan) határ mentén 429 hold területen. 1933-tól már több ízben kellett bővíteni, és ma már több mint 600 hold területen fekszik. A Városi Tanács a megnyitáskor a felekezetek számára vegyes temetkezést rendelt el, csak a katonaság számára alakítottak ki külön parcellát. Ezt csak a 2. Világháború után számolták fel. Külön parcellaként maradt meg az olasz katonai, és a török (mohamedán) temető. 1968-ban létesült a halotthamvasztó. 1989-ben -ünnepélyes külsőségek között- itt temették el Nagy Imrét és társait a 301-es parcellában. Itt állították fel 1992-ben a Mártírok Emlékműve című alkotást, Jovánovics György szobrászművész munkáját.
Ugyancsak az Új Köztemetőben található a Budapest ostroma során elesett, és 1992-ben- katonai tiszteletadás mellett- újratemetett szovjet kiskatonák sírkertje is. (212-es parcella) Emlékjelként Schall József obeliszkjét állították fel, amely eredetileg a pesti Vigadó előtt állt.
  A Kerepesi temető mellett 1874-ben létesült izraelita sírkert is, (ld. 1. rész), de ez a XIX. század végére betelt. Ezért a Városi Tanács jelentős területet biztosított az izraelita hitközség számára. Az Izraelita Temető 1891-ben nyílt meg. Ekkor épült a mór stílusú ravatalozó Freund Vilmos tervei szerint, a szobrászati munkák Stróbl Alajos művei. A temető bejáratának közelében található az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban részt vevő zsidó honvédek emlékműve, valamint itt áll az 1. Világháborúban elesett zsidó katonák örökmécsese is.
  Híres emberek sírjai találhatók itt, a teljesség igénye nélkül:
Hajós Alfrédé, aki az első újkori olimpián Athénban két aranyérmet is szerzett úszásban, 1896-ban, s később építészként is sikeres volt. (Nemzeti Sportuszoda, Mártírok Emlékműve).
Tevan Andor könyvkiadó és tipográfus;
Marczali Henrik, Ránki György történészek;
Törzs Jenő, Gózon Gyula, Salamon Béla, Kellér Dezső, Alfonzó, Kabos László, színművészek;
Goldziher Ignác orientalista; Mahler Ede egyiptológia;
Balassa József nyelvészet; Nóti Károly, Királyhegyi Pál, kabarészerzők;
Osvát Ernő, a Nyugat c. Folyóirat megalapítója, ő fedezte fel Móricz Zsigmondot és Babits Mihályt;
Róna József, Engel József szobrászok; Lajta Béla, Baumhorn Lipót építészek;
Ágai Adolf, Zsolt Béla, Szép Ernő, Bródy Sándor, Fehér Klára írók;
Weisz Richárd, Komjádi Béla, Kárpáti Károly sportolók;
Rózsavölgyi Márk, Reinitz Béla zeneszerzők.
Továbbá itt nyugszik Balázs Mór is, aki a Milleneumi Földalatti Vasút megálmodója, és építtetője volt. A világ első, elektromos meghajtású földalattija Budapesten indult el 1896-ban…
Itt található a Holokauszt Emlékfal, amely 1949-ben épült Hajós Alfréd tervei alapján. Kőpilonjain áldozatok százezreinek neve olvasható, külön táblán a deportált családok nevei találhatók.
Végezetül egy érdekesség: 1960-ban, a várbeli ásatások során feltárták Buda középkori zsinagógáját, ahol 1686-ban, az ostrom során több százan lelték halálukat. Az ő hamvaik is itt nyugosznak.
  Kedves Olvasóm! Mint olvashattad, hírességeink, művészeink örök nyughelyei –akárcsak a Kerepesi temetőben, itt is megtalálhatók. De Budapest legnagyobb művészparcellája a Farkasréti temetőben található. Ezt a sírkertet fogom bemutatni legközelebb…

Dobó Zoltán