Csendes kertek, avagy egy kis temetőtörténet  ( Első rész )

     Tudod-e, kedves Olvasó, hogy hol voltak a középkori Buda és Pest temetői? Egyáltalán, hogyan, mi módon adták meg a végtisztességet elődeink az elhunytaknak? Mivel az egyetlen összefoglaló munka (Fehér Jolán Antónia: Budapest székesfőváros temetőinek története) 1933-ban jelent meg, megkísérlem összefoglalni ebben a tanulmányban a legfontosabbakat. Hiszen a kegyeleti helyek történetének ismerete hozzátartozik Fővárosunk történelméhez…
    Buda városának, amelyet IV. Béla királyunk alapított a tatárjárás után, első temetői természetesen a Vár és a Víziváros (Szent Péter mártír-város) templomai körül alakultak ki. Ez utóbbi templom a mai Csalogány és Medve utca sarkán állott a mai II. kerületben. Ide a vízivárosi polgárság és a kereskedők és családtagjaik temetkeztek.
A német polgárság a Nagyboldogasszony (Mátyás) templom körül temetkezett. Az 1963-as ásatások során kerültek elő sírok IV. Béla (1235-1270) uralkodásától Luxemburg Zsigmond (1387-1437) koráig. A magyarok a Mária Magdolna (Helyőrségi) templom mellé hantolták el halottaikat. Ugyancsak középkori eredetű temetkező hely a Szent Mihály kápolna, melynek alapjait a mai Halászbástya foglalja magába. Ide a főurak temetkeztek elsősorban. Kevesen tudják, hogy egy királysír is volt Budán: III. Andrást (az „aranyágacska”), az utolsó Árpád-házi királyunkat a ferences templomba temették.(a mai Várszínház épületének helyén állott, a török korban a budai pasák háreme és mecsetje lett, majd a felszabadítás után a karmeliták kapták meg. A rend megszüntetésekor 1784-ben alakította ki a színház épületét Kempelen Farkas, a sakkozógép feltalálója.) Két királynénkat: Podjebrád Katalint (Hunyadi Mátyás [1458-1490] első feleségét), és Anna királynét (II. [„Dobzse”] Ulászló [1490-1516] nejét) a Szent Zsigmond kápolnába temették (a mai Szent György téren láthatók az épület alapjai).
A vári temetőket a XV. század első felében a Víziváros vári lejtőire telepítették át. Itt talált (átmeneti) nyugalmat Hédervári Kont, és 29 társa, valamint Hunyadi László teste kivégzésük után. Pest középkori temetőjét, amely a mai Pesti Barnabás utcában volt, az 1930-as években tárták fel.
A török idők temetési helyeit nem ismerjük: az 1686-os ostrom mindent elpusztított. Fennmaradt viszont néhány turbános török sírjel, ezek ma a Rondella Tabán felőli oldalán, a parkban láthatók.
A XVIII. században a Várban megszűnt a temetkezés, az új helyek a mai Szilágyi Erzsébet fasor és Németvölgyi út között létesültek. Itt találták meg az 1795-ben kivégzett Martinovics Ignácnak és társainak földi maradványait, melyeket ünnepélyes keretek között a Kerepesi temetőben helyeztek örök nyugalomra 1912-ben.
A Krisztinaváros és a Tabán elköltözötteit 1780 óta a mai Csörsz, Alkotás és Hegyalja út határolta Tabáni temetőben hantolták el. Néhány ismertebb név: Virág Benedek a költő; Lenhossék Mihály az orvos; Döbrentei Gábor a nyelvész; valamint a Buda ostrománál elesett honvédek is itt nyugodtak 1962-ig, amikor a temetőt felszámolták, és a nevesebb halottakat a Kerepesi temetőbe szállították. A honvédsírok a közkertté alakított területen maradtak… Buda és Óbuda mai lakói a Farkasréti temetőben és az Óbudai köztemetőben találnak örök nyugalomra.
Pest régi sírkertje a mai Lehel tér helyén volt, 1847-ig használták. Néhány, itt eltemetett híresség, Kisfaludy Sándor és Károly költők/drámaírók földi maradványait áthelyezték az 1849-ben megnyílt Kerepesi temetőbe.
1886-ban alakították ki a mai Kozma utcában, a pestlőrinci és rákoskeresztúri határ mentén az Új Köztemetőt, és a mellette fekvő Izraelita temetőt. Az előbbiben található a 301-es parcella (1989), és a II. Világháborúban elesett szovjet katonák sírkertje is (1992). Az utóbbiban látható -többek között- a Mártírok Fala, mely a Holokauszt több mint 400 000 áldozatának állít méltó emléket.
    Kedves Olvasó! Remélem, hogy sikerült tudásszomjadat kielégíteni! A hivatkozásokra kattintva a temetőkkel foglalkozó részletes tanulmányokhoz juthatsz, itt csak a legfontosabbakat igyekeztem kiemelni.